gondolkodj képekben

L á t s z o l

Vésznyitó

2018. április 17. - BartiMagdolna

dsc_0374.JPGMiért hoztam ide ezt a sebtiben készített fotót? Hol is vagyunk? Magyarország, Budapest, 3-as Metro (az a fehér színű kocsi). Ez a vésznyitó a kocsiban. Egy ilyen utazás. - TE JÓ ÉG! - Annyi minden vesz körül, hogy hihetetlen. Sosem unatkozom. Folyamatosan nézek, látok, elemzek, figyelem az összefüggéseket, összehasonlítok, raktározok. Ezért imádok utazni.

Figyelj! Az "igazi" vizuális kommunikáció nem áll meg a Facebookra posztolt üzleti ebéd fotónál. Hogy a logó? Ja, persze, az egy morzsája.

Nézd csak meg! Csak ezt az egy vésznyitót! Annyira gyönyörű! Milyen gondolatok jutnak az eszembe róla? Honnan származik a szerelvény, kik tervezték, kik használták ezelőtt? Ott milyen volt a kultúra, milyenek az emberek, mit tudok róluk? Most itt van nálunk. Mi milyenek vagyunk hozzájuk képest? Itt a szerelvény funkcióját tekintve mennyire telitalálat vagy sem? Szeretjük, nem szeretjük? (Nézem az utazóközönséget.) És itt van ez a vésznyitó. Milyenek a színei, a formája, a részei, a felépítése, hová tették pontosan, mi veszi körül? A felirat alatta. Annak a színe, a rajzok mennyire egyértelműek rajta (előbb azt igyekszem értelmezni olvasás nélkül). Elgondolkodom: Ha beszorulnánk, tűz lenne, beragadna, a stressz és feszültség hatása alatt tudnám-e értelmezni? Ki tudnám-e nyitni?

A vizuális kommunikáció sokkal több, mint egy-egy jó fotó. Egy cég esetében pláne több. A boltban lévő eladó hajszálának állásától kezdve, a wc papír gurigán át, az utolsó szeg is. Az online, az offline, az emberek testbeszéde, az egész környezet. Minden, ami látható. Szemmel érzékelhető.

Hú, mekkora meló egy ilyen. És mindezt úgy, hogy természetes összhanggal. Ez egy igazi kihívás. Egy ilyen rendszert felépíteni. És mindez egyben az egész vállalati kommunikációval, üzenettel. Jó, tudom, ez rengeteg macera. Az elején. De gondolj bele, mekkorát szól, ha kész!