gondolkodj képekben

L á t s z o l

Nézd más szögből

2019. augusztus 29. - BartiMagdolna

 

bartimagdolna_com_nezd_mas_szogbol.jpg

Az utóbbi időben, talán túlzásba vittem a rendszerezést. Valószínűleg ezért is akadt meg a szemem Tim Harford: Alkotó rendetlenség című könyvén, mikor legutóbb a könyvtárban jártam. Alkotó. Rendetlenség. És ez a kettő így együtt. Na, ez kell nekem! - gondoltam. Végre valaki, aki nem arról beszél, hogyan osszak be mindent és mindenkit, mindig. Számomra ez előbb-utóbb mindig steril, rideg és ketrec érzetűvé vált. Ráadásul még rettenetesen nyomasztó is volt. Mikor a szépen betervezett, rendszerezett, felépített napirend teljesen felborult, mert egyik napról a másikra megbetegedett a legkisebb a családban és nemhogy iskolába nem tudtunk menni, de még egy-két-három órás külön programot is be kellett iktatni valamelyik egészségügyi intézetben. És ez nem csak az aznapi jól megtervezett program bukását jelentette, hanem még a másnapit és a hetit is akár. És igen, lehet mondani, hogy ilyenkor ott az éjszakai műszak. És ez így is van, mikor félóránként nézed, hogy felment-e újra a gyerek láza, vagy az odakészített lavort tartod éppen elé, mert már a wc-re nem értek ki a hányással.

Szóval, az ilyen és ehhez hasonló eseményekkel leginkább a nem várt pillanatokban tarkított napirenddel, hogy a túróba ne feszélyezne az: “Oszd be minden percedet a naptáradba rögzítve”, időzítővel, pilinckával, kicsi csengővel és csillámpónival jelölve tanácsok, amit egy jó adag sárgás-zöldes hányás egy pillanat alatt képes átfesteni?

Na, hát ezekkel az élményekkel és személyes tapasztalatokkal simítottam ki zilált homlokomból az oda hullott hajtincset és nyúltam a könyv felé! Na, ez! Erre vártam! Persze, gyanakodhattam volna, lehettem volna egy kicsit bizalmatlanabb is, de nem. Én aztán nem, mert én nyitott vagyok az újdonságokra, kíváncsi vagyok és befogadó. Ide nekem azt a könyvet.

Nos, nem azt kaptam, amit vártam. Nem arról szólt, hogy a káosz mindent megold. Az ön-vállveregetés ebből a szempontból elmaradt. A naptáras dolog, a megszokott, rutinná vált jó szokások sem álltak távol az írótól. Így, a kényelmes kupacból, amit az ágyon rendeztem el az olvasáshoz - mert ki tudja, lehet, hogy lehunyom a szemem öt percre -, átültem inkább a fotelba egy kávé társaságában. Mondván, hogy: - Itt mégiscsak jó lesz figyelni.

Most valószínűleg ennek kellene következnie, de mégsem írnék most itt recenziót a könyvről. Ha kíváncsi vagy rá a poszt végére betettem egy TED előadást magától a szerzőtől, amiben a könyv tartalmáról beszél tulajdonképpen.

Ami viszont ennél fontosabb számomra, azok a következők, amit egyébként az utóbbi néhány hónap tapasztalata mondat velem és nem a fent említett könyv, de mégis ez volt az utolsó hozzátevő, ami arra késztetett, hogy leüljek abba a bizonyos fotelba és rövid számvetést készítsek.

1. Szükséges a rendszer, a VÁZ-lat, a tervezés. (Milyen kifejező, képi tartalommal is bíró szó ez: vázlat.)

Mert ez kell ahhoz, hogy irányba tartson. Félreértés ne essék, nem célon, irányba. Hogy lássam és könnyebben meg tudjam tenni a lépéseket. Napról-napra, hétről-hétre, hónapról-hónapra… Azért is, hogy mikor borulnak a dolgok, “nyugodtan” eldobhassak mindent, mert tudom, ott van, meg lesz, fel tudom venni a fonalat újra, nem kell mindent fejben tartani.

És ezáltal kiiktatható sok felesleges feszültség is. A dolgok “szinte” maguktól mennek és belefér egy hányás, de akár egy jó séta is a friss levegőn.

2. Fontos és szükséges a kikapcsolódás.

Ez nem azt jelenti nálam, hogy napokig mást sem csinálok, mint heverészek, bár időnként ilyenre is szükség van, hanem azt, hogy más tevékenységet kezdek: felállok a géptől és elolvasok egy részt az éppen aktuális könyvből vagy leviszem a kutyát vagy mozgok egy fél órát (felülés, súlyzózás, fekvőtámasz, ilyesmi) vagy megnézek egy kiállítást.

3. Gondoltam, írok ide egy harmadik pontot is a felsoroláshoz, mert így jobban néz ki, de nem jut eszembe most több dolog. Egyébként, ha valahol hiányozna a hosszú i betű, pótoljátok ki, legyetek szvesek, mert a billentyűzeten nem működik most valamiért. Köszönöm!

És a konklúzió, amit leszűrtem magamnak a könyvből: Vedd könnyedén és rugalmasan, időnként pedig állj fel és nézd más szögből a dolgokat, mert lehet, hogy a legzöldebb pillanatok után jönnek majd a legjobb gondolatok. (De azért remélem, ezek lesznek a legritkábban előforduló helyzetek az inspirálódásra.)

És itt a TED előadás amit emltettem:

 

És a koncert, mit említ:

A fenti fotómmal kapcsolatban egy kérdés: Láttad már így a talpaidat?

És eszembe jutott még egy dolog a más szemszög kapcsán. A blogon szereplő legelső interjú Zsubori Ervinnel készült érintve az infografikákat is. A bejegyzést itt találod: ITT Nézd meg a benne szereplő karácsonyi lapot! Szerintem több szempontból is zseniális. :D

----------

És tudod:

Gondolkodj képekben!

Gyere és kövesd az Instagram oldalamat is: Barti Magdolna (Látszol) Instagram És tudom, hogy még döcögős itt az IGTv csatornám (szoknom kell még a kamerát), de találsz ott is tippeket a vizuális kommunikációval kapcsolatban. Talán más szemszögből.

A bejegyzés trackback címe:

https://latszol.blog.hu/api/trackback/id/tr2314973056

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.