gondolkodj képekben

L á t s z o l

Kezdő vállalkozóként

2019. szeptember 09. - BartiMagdolna

Ma trend vagy kényszer vállalkozónak lenni. De bármi is az elindító ok, eleinte sokaknál leginkább vakrepüléshez hasonlít ez az egész.

Kezdő vállalkozóként azt tapasztalom, hogy az ember folyamatosan tanul, mert kell, hogy tanuljon és ami még meredekebbé teszi a repülést, a tanultakat azonnal gyakorlatban is alkalmaznia kell. És akkor, ott kiderül, hogy megértette -e vagy sem. Előfordul, hogy nem vagy legalábbis nem teljesen. Ilyenkor döcög, akadozik és az ember reagál, hogy a repülés legalább szinten maradjon és ne váltson át zuhanásba teljesen.

De mit is tanultam és tanulok most is szinte minden pillanatban?

Lehet, hogy furcsa és bla-blának tűnik...

via GIPHY

... de az egyik legfontosabb rész az önismeret.

Ha hirtelen egymagad kell kitalálj, megoldj és megcsinálj mindent, na akkor az is kiderül, amit azelőtt nem is gondoltál volna magadról. (Nem, nem, NEEEM nézem meg a Hotel Transylvania 2. részét most!)

Na, szóval! Önismeret. Szinte rögtön, de ha nem is azonnal, pár héten belül kiderült, hogy milyen rossz szokásaim vannak. Meg az is, hogy amit eddig jónak gondoltam, az tulajdonképpen nem is annyira jó. És mellettük rájöttem arra is, hogy mik az erősségeim.

Mire gondolok?

Hátrányként jelentkezett, hogy mindig a tökéletesre törekszem. Egyrészt, olyan nincs, hogy tökéletes. Mindig lehet jobb, mindig lehet kicsit más és nagyon más is. Ha egyfolytában a tökéletes lebeg a szemeim előtt, soha nem fogok bele semmibe, csak morfondírozok, hogy így kellene, úgy kellene. Félre értés ne essék, ez nem azt jelenti, hogy gagyit kell csinálni. Érdemes törekedni a jobbra és még jobbra. Erre mondják többen azt, hogy legyen kész az 1.0-ás verzió, amit aztán lehet fejleszteni tovább.

Gondolkodj előre!

Amit ez alatt értek most, apróságnak tűnik és előfordulhat, hogy nem is ez a megfelelő cím hozzá, de a végeredmény szempontjából ehhez kapcsolódik. Folyamatos jegyzetelés. Szavakban, mondatokban, képekben, bárhogy, de rögzített módon. Egyrészt, az ember gyorsan felejt. Akkor is, ha azt gondolom, hogy nem. Másrészt, nagyon megkönnyíti a dolgomat a későbbiekben, ha van hová nyúlnom, ha nem kell mindig újat és újat kitalálnom ott helyben azonnal. Sokkal kisebb stressz és kevesebb energiát vesz el más fontos dolgoktól.

Én ezt úgy csinálom, hogy mikor járom a várost, vagy utazom, akkor is fotózok. Van olyan fotó, aminek már a készítésénél tudom, hogy mihez fogom tudni felhasználni pontosan, de olyan is van, aminél csak a témakört tudom és akad olyan is, ami csak majd egy lehetőség lehet a későbbiekben. A lejegyzett ötletekkel, gondolatokkal ugyanez a helyzet. És sokat segít az is, ha rögtön csoportosítom is az ötleteimet.

És ez tulajdonképpen összefügg a következő ponttal is.

Tervezz, tervezz, tervezz!

Itt nem kell rögtön világméretű dolgokra gondolni. Egyszerűen arról van szó, hogy vannak nagyobb feladatok, amiket célszerű kisebb részekre, apróbb feladatokra felosztani, időpontot és idő intervallumot rendelni hozzájuk és azok mentén haladni. Mint egy sorvezető. Így kevésbé kalandozom el és ha mégis szükséges némi kitérőt tenni, sokkal könnyebb visszatalálnom a kijelölt irányba. De mindezek mellett célszerű azt is észben tartanom, hogy ezek nincsenek kőbe vésve, érdemes viszonylag rugalmasan kezelnem és adott esetben változtathatók is (megfontolt módon). 

Szervezz ki!

Igen, ez az egyik a vörös posztó a kezdők szemében, mert általában még nincs sok bevételük, így miből is állnák a kiszervezés költségeit? Ebben igazuk is lehet. De vannak esetleg barátok, akik éppen ráérnek és szívesen segítenek. Az egyik ilyen dolog nálam, hogy könyvírásnál füzetbe írok először. Nekem úgy jobban megy a gondolkodás, jobban működik az agyam olyankor. Viszont, nem szeretek utólag gépelni. Más szövegnél azonnal gépelek, de a könyvnél nem. Amikor a környezetemben erről kezdtem el beszélni, ketten is felajánlották (családtag és barát), hogy segítenek és begépelik nekem most. Ez persze nem örök érvényű, hanem induló állapot. De nagy segítség.

Amiről viszont tényleg azt gondoltam, hogy már az elejétől fogva nem szeretném csinálni, az a könyvelés. Ugyan, tanultam minimális szinten és korábban dolgoztam is könyvelő irodában, akár csinálhatnám is csak én magamnak, mégse tenném, ha nem muszáj. Tegye ezt olyan, aki szereti csinálni.

Összegzésként mégis ezeket hangsúlyoznám ki:

 1. Magad, uram, ha szolgád nincs.

A szolga nem a legjobb kifejezés, de ez a közmondás jól tükrözi a kezdeti állapotokat. Mindent neked kell csinálni, észben és kézben tartani. Ha elfelejtesz valamit, te látod kárát. Tiéd a felelősség. "Te tetted ezt király!"

2. Időmenedzselés

3. Rendszerezés

Ez a bejegyzés tulajdonképpen egy önmagamnak szóló bejegyzés. Hétfő reggel mindenképp jól jöhet. Úgyhogy neki is állok a további tennivalóknak.

d.jpg

----------

Viszont, mielőtt befejezném, elárulom, hogy a csütörtöki poszt a portrésorozatom következő része lesz. Olvastad a korábbiakat? Nézd meg, hátha lemaradtál valamelyikről: "Egy portrékép, 5 kérdés"  (KATT)

----------

és tudod:

Gondolkodj képekben!

Gyere és kövesd az Instagram oldalamat is: Barti Magdolna (Látszol) Instagram és nézd meg az IGTv-n a rövid videóimat (hamarosan újabbak is lesznek).

A bejegyzés trackback címe:

https://latszol.blog.hu/api/trackback/id/tr9215034152

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.