Hú, hát, jó lenne valahogy összegezni ezt a hetet, ha másért nem is legalább a folytatás miatt. Leginkább magamnak.

Nálunk csak egy "Legkisebb" van a családban, így azt hiszem könnyebb helyzetben vagyok, mint sokan mások.

Egy hét telt el, de már érződik, hogy az az iskola mégsem volt olyan rossz. Legalábbis, ami a közösséget illeti. A barátokat, a játékot, a beszélgetéseket, a mozgást. Viszont az is látszik, hogy milyen rugalmasak a gyerekek. Pikk-pakk megtanulnak új online felületeket, letöltés után pár perccel már vidáman csetelnek, videós beszélgetéseket folytatnak lazán. (Alsós korosztályról beszélek.) És ez az, mit nem kellene majd elveszíteni, mikor vége lesz ennek az állapotnak.

Ami nálunk ha lehet még fontosabbá vált, mint eddig volt, az a beszélgetés. A folyamatos kommunikáció. Az, hogy semmiségekről, a kutyáról, a reggeliről, az aktuális játékról, a tanulásról folyamatosan beszélünk. És időnként a feszültségről, amikor már pattanásig feszült és mindjárt robban. Mert ha beszorul, annak mindenki kárát látja. A gyerekek nem hülyék, csak gyerekek még. Mindent meg lehet velük beszélni (egy bizonyos kor után, a csecsemők kivételek, de beszélni hozzájuk is lehet és szükséges is).

Ami érdekes, hogy mivel jelenleg még csak azt küldik el nekünk, hogy mi a napi feladat, magyarázatok nélkül, az anyagot nekünk, szülőknek kell "leadni". Nos, azért tőlem ez nem idegen feladat, de mondjuk a matekot, ami nem az én szakmám úgy elmagyarázni, hogy megértse a logikáját és használni is tudja, nem egyértelmű dolog. Mert ugyan megoldom és kiszámolom jól, de ők még nem úgy gondolkodnak a feladatoknál, mint egy felnőtt. Ez egy kihívás. Itt nálunk a gyakorlás szokott segíteni, hogy több hasonló feladat oldunk meg, aminek a hatására, előbb vagy utóbb "rájön" a megoldás logikájára, felismeri az összefüggéseket.

Jelen pillanatban itt tartunk nagyjából. Azt hiszem, majd írok még később is a történet alakulásáról.

Az alábbi képet az Instaoldalamon osztottam meg a témával kapcsolatban:

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

"Maradj otthon!"⠀ ⠀ Ezt a képet két évvel ezelőtt készítettem a Balaton látható rajta Fonyódtól nem messze. Azt hiszem, jól illusztrálja a mostani helyzetet: "Maradj otthon!" Nem könnyű és nem lehet mindenkinek, tudom, de mégis. Azt is tudom, hogy csábít a tavasz, az illatos levegő (itt kertes házban élők előnyben) és az ember nehezen hiszi el (mert felfogni nem tudja, amíg nem volt benne), hogy most nem teheti azt, ami kedvére van, csak úgy. Nálunk ehhez hasonló helyzet elég régen volt, a nagyszülők vagy az idősebb szülők tudnának mesélni ilyesmiről, de most pont ők vannak leginkább "elzárva" tőlünk. A sors furcsa fintora nem? De telefonon beszélhetünk velük, ami azt hiszem, nagyon fontos és szükséges is ebben a helyzetben. Mindenki számára. Fontos, hogy beszéljünk egymással telefonon vagy legalább online tartsuk a kapcsolatokat. Most azt hiszem, kiderül, hogy mi az igazán lényeges. Mi az, amiért tesszük nap mint nap azt a többit.⠀ ⠀ Vigyázzunk egymásra!⠀ ---⠀ Gondolkodj képekben!

Barti Magdolna (Látszol) (@barti_magdolna) által megosztott bejegyzés, Márc 20., 2020, időpont: 12:51 (PDT időzóna szerint)

És akkor néhány link: 

Reggeli tornát tartanak minden hétköznap reggel 7:40-től a DVSC kézilabdásai:

Most ingyenes használati és gyakorlási lehetőség általános 1.-2.-os általános iskolásoknak: Kismatek

 Itt a "Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig" című kiállatáson barangolhatunk a Magyar Nemzeti Galériában: Virtuális kiállítás

Itt pedig néhány magyar alkotásról tanulhatunk: Tíz magyar festmény

 Április 16-ig ingyenesen kereshetünk az Arcanum oldalán is ahol, folyamatosan bővülő tartalommal tudományos és szakfolyóiratok, heti- és napilapok, valamint lexikonok és tematikus könyvgyűjtemények érhetőek el.

Itt ingyenesen letölthető kifestőkönyveket találsz múzeumokból: Kifestők

 ------

Vigyázzatok egymásra!