Egyik tervezési munkám egy könyv, vagy ha úgy tetszik egy művészalbum volt.
Nagy izgalom és megtiszteltetés volt számomra, hogy egy olyan kiadványt tervezhettem, szerkeszthettem, és írhattam hozzá egy rövid bevezető szöveget, ami Ország László egyetemi Mesterem munkáihoz, munkáiból készült. És Szabó Zsófia művészettörténész - másik tanárom az egyetemről -, írása is szerepelt benne.
És ami a bizonyíték (nem csak ígéret), hogy jól sikerült a kiadvány:
1. Ország László a könyv hatására több kiállításfelkérést is kapott a benne szereplő munkái kapcsán.
és egy szakmabeli olvasói vélemény:
2. "Ha már szépség, azt is el kell mondanom, hogy a könyv is egy műalkotás. Nem tudom, mennyire szóltál bele a tervezésbe (nagyon nagy ötlet a helynevek megjelölésének módja, a címlap felezés, gyönyörű a cím- és hátlap, és nagyon tetszik, hogy ilyen meghitt-kicsi), vagy te csináltad, vagy más, de akkor nagyon jól ismerhet. Gratulálok neki is."
Az örömök után, egy kis összefoglaló a készülés folyamatáról.
1. A kiadvány a Képírás Művészeti Alapítvány megbízásából készült. Ebből következik, hogy vannak dolgok, amiknek kötelezően szerepelnie kell benne (támogatók, közreműködők). Ezt a kiadványt egy új sorozat első darabjának szánták, a méretet nagyjából ők adták meg. Ami némi egyeztetés után egy 15x15 cm-es könyv lett. Ugyanez okokból adódóan meghatározásra került a kiadvány terjedelmének maximalizálása. Ez végül 92 belső oldal, plusz 4 oldal borító lett. Színes.
2. Ha jól megnézzük, ez így nem is sok megkötés, és szerencsém volt, mert kevés dologhoz kellett alkalmazkodnom a tervezésnél.
3. De nézhetem úgy is, hogy nagy felelősség egy olyan kiadványt tervezni, ami hozza a művész személyiségét, egyéniségét. Összhangban van az adott munkáival. És a megrendelő eddigi kiadványainak jellegével, üzenetével nem ütközik.
Eddig tartott az első része a dolognak.
4. Ezután kaptam egy zsáknyi (több mint száz) képet, és egy adag szöveget, támogatói-, partnerlogókat, neveket. Valamint gondolkodnom kellett a saját szövegrészemen is (mert, ez sem ütközhetett a fent említettekkel).
5. A képek egy része fekvő, egy része álló formátumú volt. Arányaiban sem egyező. Volt köztük négyzet alakú is. A könyv is négyzetes. A képek hangulata, színe különböző. 9 db képnél kaptam azt a kikötést, hogy azok összetartoznak, ezért azokat egy egységbe kell rendezni.
6. Mivel nem egy új ismeretség volt a művész gondolkodását, egyéniségét már nem kellett megismernem, ezért elég volt az aktuális kiadvánnyal kapcsolatos elképzeléseire, a benne szereplő munkák készítésének mozgatórugóira koncentrálni. Így gyorsan kialakult egy nagyon minimál stílus.
7. A borító fő színe a kék lett. És a nyitókép, ami a borítóra került egy Mária szoborról készített fotó részlete. Ugyan, a könyv nem kimondottan vallással kapcsolatos, mégis egyfajta zarándokút megállói jelennek meg és sorakoznak a könyvben egymás után. Az útszéli keresztekről letekintő Jézusokról és Máriákról készített fotók. A kék pedig, a keresztény szimbolikában Szűz Mária színe. A megfoghatatlanság, a végtelenség és a transzcendencia szimbóluma is. Társítható az intellektushoz, az elmélkedéshez, a megnyugváshoz is.
8. Ország László a képeknek nem adott címet. Inkább katalógus, adminisztratív jellegben gondolkodott. A képek készítésének helyszíne szerepel a képek mellett "címként". Ebből adódóan a fejezetek címe is egy számsor: egy, kettő, három, ...egészen hétig.
9. Azért osztottam 7 részre a képeket, mert - és most ellent kell mondjak magamnak - vallási, számmisztikai népmesei jelentésekkel bír sokféle kultúrában hosszú idők óta. Én a magasabb szemszögből való tekintést, a kihívások legyőzését, a teljesség elérését gondoltam, mikor kiválasztottam a 7-es számot.
10. A szöveges részeket külön kezeltem a képektől. Az volt a szándékom, hogy a képeké legyen a szó. Azok beszéljenek, meséljenek.
11. A szikár, nagyon egyszerű, már-már kemény formát és komor, nehéz hangulatot pedig a betűtípussal oldottam fel. Ezért választottam egy sokkal lágyabb, kerekebb, ha úgy tetszik, emberibb betűformát.
12. És ezt az előszót írtam hozzá:
Indulunk...
Hosszan megyünk, végig a poros utakon, Máriák és Jézusok vezetnek. Mindegyik mesél. Mindegyik a saját történetét, és jó pár összekapcsolódik, találkozik. És hallgasd csak, mennyi érzelem és mennyi alázat, harc és feladás, újraindulás... megnyugvás...Szép ez. Megyünk, végig, végig az úton. ... És csendben érkezünk...
Végül pár oldal a kiadványból:
Borító
Fejezet kezdete (oldalpár)
Sima oldalpár
És amikor megszületik a könyv:
--------------------
A LÁTSZOL Facebook oldalán találsz még érdekes dolgokat.
Nézd meg: Látszol Facebook
És az Instagramon is: Látszol Csak a több kép miatt.
Gondolkodj képekben!
