Egyfolytában keresem a kapcsolódási pontokat, az összefüggéseket. Ezért nagyon izgalmas számomra az is, hogy egy kiállítás rendezés milyen módon történik? Milyen szempontok vezérlik a rendezőt?

Gondolj csak bele! (Persze, lehet, hogy néhány művész, ha ezt hallaná, fordulna kettőt a tengelye körül.)

Egyéni kiállítást nézve, a márka az adott, kiállító művész. A munkáknak, képeknek valamilyen logikai rendben célszerű elhelyezkedniük a kiállítótérben. Kell, hogy legyen valami hangulat, valami folyamat, ami végigviszi a nézőt a kiállításon. Ami vezet. Nagy valószínűséggel a kiállításnak van valamilyen promója. Legalább egy meghívója. Ezen a meghívón kiemelnek  egy munkát. Van a kiállításnak címe. A kiemelt munka és a cím között van egy összefüggés, ami az egész kiállítás logikájára utal jó esetben.

Egy csoportos kiállítás esetén valamivel bonyolultabb a helyzet. Két eset lehetséges. A kurátor személy szerint hív kiállító művészeket, hívószót, támpontot, tematikát adva a kifejtendő témával kapcsolatban. A másik eshetőség, ha teljesen nyílt a pályázat,  bárki küldhet munkát és azokból választanak a kiállításra. Ez utóbbi esetekben is valami logika szerint vannak kitéve a munkák. Itt több márka van. A hívó szó, az üzenet, a téma, az alkalom az összefogó erő.

Ezek a dolgok egy nagy kiállításon, egy nagy helyen sokkal szembetűnőbbek (ajánlom az MNG kiállításait ilyen tekintetben). Alakítják a teret formailag, színileg, mint egy üzlet berendezését. A kisebb kiállításokon, ahol ilyen nagy téralakításra nincs mód, kevésbé szembeötlő a rendezési logika.

Ez a fotó Mauer Dóra kiállításán készült a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol látogatóként voltam jelen.