Szeretek tanulni. Mindig új dolgokat felfedezni. Mert ez megmozgat, feltölt, új tapasztalatokat gyűjtök általuk. Ezért szeretek olyan emberek között lenni, olyan emberekkel találkozni, akiktől tudok tanulni. Sok ilyen ember van.
A következő bejegyzés, ha minden igaz, egy új sorozat első része lesz itt a blogon, aminek a címe: 1 portrékép, 5 kérdés lesz
Mert mindig lehet felfelé...
-----------------------------------
Egy megjegyzés a fenti tájfotóval kapcsolatban, csak a gondolkodás kedvéért.
Ez egy kicsi kivágott része a teljes fotónak. A Pilisben készítettem egy kirándulás során. Az eredeti képen sokkal több látszik a sziklafalból, és az égből is vágtam le. Miért így lett? Némi pszichológia. Ha a sziklából mutatok jóval többet, a nehézséget, a küzdelmet, a további fáradalmakra teszem a hangsúlyt. Ha csak az eget mutatom, nem látszik a valós világ, nincs kapaszkodó, nincs kiindulópont. Nincs hely, ahonnan el lehet rugaszkodni. Így viszont, a nézőpontból, a kevés kemény sziklából és a felette lévő sok égből látszik a lehetőség, az esély. Gondoltad volna?
