Tegnap elmentünk megnézni a Bűbáj herceg és a nagy varázslat című filmet.

Ez nem az a (teljesen) habos, hercegnős világ. Itt a hercegnőket (Hófehérke, Csipkerózsika, Hamupipőke) kifigurázzák, hisztisek, buták és élettörténetükből adódóan defektesek. A Herceg egy beképzelt figura, legalábbis ez a látszat. A történet előrehaladtával azonban kiderül, hogy ő is csak a sorsa hatására lett olyan, igazából, teljesen emberi, saját félelmekkel. És van a kemény, határozott nő, a másik főszereplő, aki megoldja a dolgokat. De ha már mindenkit a múltja alakított, és tett olyanná, amilyen, ő sem maradhat ki a sorból. A keménysége az élete történetéből fakadó viselkedés. A film végére azonban tisztán látható, hogy mindenki, az egész világ (még a gonosz is), csak igaz szerelemre, szeretetre vágyik, ami képes megváltoztatni még a múlt hibáit is.

De én a képekről akartam írni.

Ha valaki a trendekre kíváncsi, érdemes moziba járnia. (Azt nem mondom, hogy a trendeket mindenáron alkalmazni is kell mindenkinek., de érdemes követni, képben lenni, aztán elgondolkodni rajta, kell-e vagy sem.) 

Szóval, van a vár. A központi hely, ahonnan a problémák erednek. Ennek a képével indít a film, és sokszor (jelenetek között), ezt a motívumot teszik be. Nem csicsázzák túl. Minimál, egyszerű, letisztult. Végül is, apa és fia laknak benne: a király és a herceg. Egyébként a figurák többsége is egyszerű, nincsenek túldíszítve. A csillogás, és hab feeling mindig a hercegnők (Hófehérke, Csipkerózsika, Hamupipőke) megjelenésekor lép a képbe. De ez is inkább érzet.

Aki követi a rajzfilmeket felismerhet több már korábban bevetett jelentet, viselkedést, figura megfogalmazást, de ez még akár emelheti is a poén szintet, persze csak akkor, ha valakinek a másik mese is tetszett.

Szóval a trendek, vagy társadalomkritika?

Az egész film viszonylag kevés színből megoldott, egyszerű (nem túlcicomázott formavilággal bír). Ezért könnyen átlátható. Ennek kontrasztja a három hercegnő, akik mintha a mi Instás, selfies világunkból léptek volna ki éppen. Egyébként a nagyon gyors vágások, kapkodó jelentek, hogy semmiben sem mélyülünk el hosszan (még amikor kezdenénk elérzékenyülni, akkor is futunk tovább) menettempó is erre utal. És a két főszereplő. A Herceg a királyi kék, szenvedélyes bordó, aranyszegélyes ruhájában, egy viszonylag lágy figura. A főhősnő, aki a a "földön él", ruhájának színe is erre utal, nem álmodozik, lebeg, neki tennie kell, mert kemény az élet. De, ahogy a történetnek majdnem a legvégén kiderül, ő is vágyik az álmodozásra. Ekkor vesz magának egy nőies, légies (nem habos) ruhát. És lehetne még elemezni rengeteg apró részt, például, hogy miért van az, hogy csak két dolog csillog és élethű legtöbbször a filmben: a tekintetek (a szem a lélek tükre), és a drágakövek?

Rengeteg apróság, utalás, logika és hatás, de lehet, hogy az is elég, ha csak szórakozunk egy jót.

Képek forrása: Port.hu