gondolkodj képekben

L á t s z o l

L á t s z o l

Egy nap (Szilágyi Zsófia rendezésével, 2018)

2018. november 12. - BartiMagdolna

Egy film, amit nem ajánlok megnézésre. Sőt, határozottan azt gondolom, hogy ne nézze meg senki, aki könnyed kikapcsolódásra, randihoz egy kis bemelegítő szórakozásra, izgalomra vágyik.

Ez a film teljesen másról szól.

976.jpg

(kép forrása: port.hu)

Nem számítok semmi váratlan fordulatra, mikor végre elhelyezkedek a nézőtéren. Pár perccel a kiírt kezdés előtt. Persze, nyugtattam magam sorban állás közben, úgysem akkor kezdik, úgyis még reklám...

De mégis... Nem szeretek sötétben botorkálva a helyemre csoszogni, és átmászni idegen embereken.

Lámpaoltás előtt beérek 1,5 perccel. Ledobom magam a székre, nem sok néző van. Korai az időpont, délelőtt 10 óra 20. A nézők 98%-a nő. (Nem akarok elgondolkodni a miérteken.) Ülök a székben, még gyorsan ránézek a telefonomra és leveszem a hangot. A rezgést hagyom. Szaporábban verő pulzusom, amit a sietés okozott, hogy időben ideérjek, lassan csillapodik. Indulnak a reklámok, előzetesek. 3-4 másik filmet is látok, ami érdekelne, próbálom megjegyezni őket: melyik mikor? Hová tudom betenni a naptárba, belefér-e? De a képek futnak tovább, a nézők is elcsendesednek, csak a tacos ropogása visszhangzik a teremben, valahonnan hátulról jön a hang.

Egy pillanatra még eszembe jut, hogy: biztos meg akarom én ezt most nézni? - mikor elkezdődik a film.
Anna, a főszereplő a fürdőszobában, az ajtó túloldalán zajló párbeszédet és beszűrődő hangokat hallgatja. Készülődik. Ez egy nem vidám készülődés. Látszik a az arcán a fáradt nyúzottság. Kitalálható a folytatás. Tapintható a feszültség.

Az első 5 perc után, eszembe jut egy 1982-es régi film Koltai Róberttel és Pogány Judittal a főszerepben: Panelkapcsolatok. Majd valamivel később egy másik kontextusban az 1980-as Fehér tenyér című film is. De nem viszem tovább a gondolatot, nehogy lemaradjak valami fontos részletről... de nincs olyan. A film viszi végig nagy zajjal, állandó rohanással a monotóniát. A változatlanság állandó változását. Nincs megállás.
A rendező egyfolytában mozgásban tartja a szereplőit, és vele a nézőt is, miközben egyre inkább érződik a nyomás, a feszültség, és várható a tragédia. A robbanás.

Egy újabb váltás, egy másik szűk hely. Egy újabb öltöző. Újabb öltözés. Ha lehet, még jobban szűkül a tér. A saját tér... Olyan nincs. Semmi sincs. Az összefüggő gondolatok is már csak nyomokban, ...ha még egyáltalán...

Múlik az idő, a fáradt dekoncentrált állapot már-már apátiába fordulna, de az ösztönrobot még dolgozik. Még...

Aztán nincs tovább. A filmnek egyszer csak vége. A megoldás... milyen megoldás? A rohanás megszakad, a feszültség még a levegőben...

Már a betűk mennek a vásznon. Fellélegzek. Érezhetően megkönnyebbül mindenki a nézőtéren. Valami hiányérzet marad talán, de senki sem akarja ezt tovább feszegetni.

A film színei végig azt a barnás, barnássárgás, régies hangulatot hozzák. Kicsit olyan mintha homályos, fény nélküli lenne végig a kép. A vágások jellemzően a szereplőkre, azon belül is az arcukra koncentrál. Kevés a távolság. De hogyan is lehetne, mikor a szereplők beszorulnak egy-egy szobába, terembe, sokszor az autóba, Nincs hely, nincs tér, ahova mehetnének, "menekülhetnének". Nincs más csak a befelé, az önmagukba és álarcuk mögé rejtőzés, amiből a szemek árulkodnak csak. Azok mesélik a valóságot.

Egy átlagos magyar valóságot...

Megkönnyebbülve lépek ki a vetítőteremből, az áruházba, a napfénybe. És szinte felszabadulok. Levegő. Szabad, friss levegő. Veszek valami csokisat kifelé menet, mert a csoki kell... Rutinosan ránézek a telefonomon az órára, és...

 

----

Gondolkodj képekben!

A LÁTSZOL Facebook oldalán találsz még érdekes dolgokat.

Nézd meg:  Látszol Facebook (Kattints)

És az Instagramon is: Látszol (Kattints) Csak a több kép miatt.

 

A természet lassan visszaveszi, ami az övé...

43553463_1830860837012125_6770490403205777965_n.jpg_640x640

Talán láttad, hogy néhány napja Történeteket is megosztok az Instagramon. A tegnapiban éppen ez a stég szerepelt, ami a Balatonban, Fonyódtól nem messze áll.De mikor látod ezt a képet az jut eszedbe, hogy: "Jaj, úgy élvezem én a strandot..." és, hogy milyen jó volt az a buli Siófokon?A képnek színei, fényei, árnyékai vannak. Ettől van hangulata. Ez sugall valamilyen érzetet. Ehhez ad még hozzá a főtéma - adott esetben a stég - elhelyezkedése, nézete, kinézete. Ezek együtt adják az első benyomást, ha erre, vagy ehhez még szöveget is írok, a hatást együtt kell elérniük. Ha nincsenek összhangban egymással, az üzenettel, a céllal, amiért készülnek a mondanivaló zavaros lesz. Értelmét veszti....

Ha érdekel a sorozat többi darabja, gyere nézd meg az Instán. Ugyanaz a hangulat, ugyanaz a stílus, csak a "termék"... akarom mondani a stég más.

Gondolkodj képekben!

----

A LÁTSZOL Facebook oldalán találsz még érdekes dolgokat.

Nézd meg:  Látszol Facebook (Kattints)

És az Instagramon is: Látszol (Kattints) Csak a több kép miatt.

Kutyamosó

untitled.jpg

Jó, tudom, hogy elég pocsék fotó, de menet közben készítettem. Azóta meg elkezdték felújítani a helyet és nem tudtam újat készíteni róla.

Amíg mi az autóját mossuk tisztára, ön eközben megteheti ugyanezt kutyájával! Vagy valami ilyesmi. Ugyan elképzeltem, hogy a miénk utána csurom vizesen beszáll a tiszta autóba (nem hiszem, hogy értékelné a hajszárítót).

Szóval, izgalmas ötlet, hogy mennyien használják ténylegesen? Fogalmam sincs.

Egy bemutató videó, annak aki kedvet kapott volna hozzá:

--------------------

A LÁTSZOL Facebook oldalán találsz még érdekes dolgokat.

Nézd meg:  Látszol Facebook

És az Instagramon isLátszol Csak a több kép miatt.

Gondolkodj képekben!

Szabad alkotás, önálló gondolkodás

interjú Kollár Borbála dekoratőrrel

Kollár Borbálára először egy kiállítás látogatása közben figyeltem fel. Ha jól emlékszem, a Ludvig Múzeumban láttam futólag, a LUDWIG GOES POP + THE EAST SIDE STORY (2015. október 9. – 2016. január 3.) című kiállításán, a nyitás utáni napokban. Körülbelül egy héttel később találkoztunk újra egy művészettel kapcsolatos előadássorozaton, aminek ő is hallgató résztvevője volt. Arra is ekkor jöttem, rá, hogy ő az akinek már egy ideje figyeltem a honlapját, az oldalát, a munkáját, mert érdekelt, mert úgy éreztem, hogy végre valaki, aki nem csak beszél, hanem tesz is önazonos módon.

A mai "Egy portrékép, 5 kérdés" válaszadója:

44255868_528339507592755_3544157946952810496_n.jpg

Kollár Borbála (A portrét Barbay Csaba/ Flashback készítette)

Barti Magdolna: 1. Szabad alkotás, önálló gondolkodás ezzel a kifejezéssel indít a honlapod. Miért ez az fő üzenet, mit jelent ez?

Kollár Borbála: Tulajdonképpen minden a gyerekkoromból ered. Szerencsés vagyok, mert anyukám úgy nevelt, hogy mindig adott, teret, időt és lehetőséget, hogy szabadon alkothassak. Aztán bekerültem az iskolába és hidegzuhanyként ért, hogy folyton korlátok közé zártak, megmondták mit és hogyan kell csinálni. Szenvedtem, utáltam, nem éreztem jól magam egészen a Dekoratőr Iskoláig, ahol újra szabadon alkothattam. Aztán megszülettek a gyerekeim és ezek az élmények, érzések előbújtak belőlem és elhatároztam, hogy nekik is megadom azt a szabad alkotói légkört, amit én is annyira szeretek. Az otthonunk egy alkotóműhellyé változott, minden nap készítettünk valamit, festettünk, vágtunk, ragasztottunk szinte egész nap. Nem akartam ebből a számomra komfortos légkörből kimozdulni, ezért inkább több gyereket hívtam magunkhoz, mert alkotni jó, de együtt alkotni csoda! Szoktam mondani.
Ebből a kezdeményezésből 10 éve blog lett, majd megvalósulhatott a nagy álmom, az alkotóműhely.

972f0cc4-e8a4-4080-84dc-26d57425b760.jpg

A BORARTI ALKOTÓ TÉR koncepcióját az örömteli alkotás és a gyermekkori önkifejezés fontosságának tükrében álmodtuk meg. Egyik célunk, egy olyan alkotó tér megalkotása, ahol a gyerekek és felnőttek a bennük természetesen meglévő kreativitásukat élhetik ki. Ehhez az önkifejezéshez megfelelő és inspiráló teret és jó minőségű eszközök palettáját nyújtjuk.
Ennek a térnek sokféle célja és funkciója van.
Itt a művészet eszközeivel saját hétköznapi élet helyzeteikkel, a bennük rejlő örömöket és feszültségeket is „papírra tudják vetni”.
Itt gyerekek és szüleik is együtt, lehetőséget kapnak átélni a szabad alkotás élményét, ahol a résztvevők örök életre szóló élményeket szereznek és ezt a további életükben is hasznosítani tudják.

Módszerünk a szabad alkotást, mint munkafolyamatot is tanítja a gyerekeknek, hogy használhassák a bennük leképeződő világot, tervezzenek, próbálkozzanak és kifejezhessenek.

Az alkotó tér maga, mint inspiráló közeg szerepel az alkotás folyamatában. Lehetőség szerint nincsenek megadott minták, sablonok, mert úgy gondoljuk, ez a fajta szemlélet sokkal több ötletet, gondolatot és kritikát hoz ki a gyerekek fejéből. Workshopjainkon szabadon alkothatnak, tervezhetnek és kísérletezhetnek. Ehhez rendelkezhetnek elegendő idővel és térrel, amit az alkotóház formája enged. Ezek a képességek és készségek, amiket ezáltal fejlesztenek, lehetőséget ad egy sokkal bonyolultabb és rendszerszerű gondolkodásra, ami később az élet más területein is hasznos lesz nekik, és amire a ma ismert legújabb gondolkodási és munkamódszertani tendenciák mutatnak. Probléma megoldó készségük, kreativitásuk, kritikai gondolkodásuk, nyitottságuk, céltudatosságuk fejlődik az alkotói folyamatokban szinte tudattalanul. Természetesen további célunk az is, hogy ezeket a tudatosság szintjére is emeljük.
A szabad alkotást a közösségi alkotói tér inspirálja.

6a8fda81-942a-463e-9cdd-4339a77b5078.jpg

B. M.: 2. Imádom azt a kis figurát a "borarti for kids" felirat fölött. Szerintem ez volt az, amibe rögtön beleszerettem. Mesélnél róla kicsit, hogyan is került a honlapodra?

K. B.: Ez a kis figura jelképezi számomra a Borarti születését. Ezt a lányom rajzolta 3 évesen a konyhaszekrény táblafestékkel lefestett ajtajára krétával, majd egy grafikus barátom ( Kresák András) logová varázsolta nekem. Azóta ezt használom, és gyakorlatilag az identitásom részévé vált. Mindent kifejez számomra, amiben hiszek. A gyermeki gondolkodás csodáját, ami mind a mai napig inspirál a munkámban.

B. M.: 3. Ahogy látom, folyamatosan részt veszel szakmai rendezvényeken is. Mind nézőként és mind szereplőként. Mostanában a például a Design Days 2018 keretein belül dedikáltátok Kollár Franciskával (testvéreddel) közös könyveteket, ami "Inspiráció természetesen" címmel jelent meg. De mi is ez pontosan, mert ez nem gyerekeknek szól, hanem felnőtteknek. Hogy jött a gyerekfoglalkozások, a kreatív alkotás mellé egy ilyen ötlet?

K. B.: Ahhoz, hogy gyerekekkel tudjak foglalkozni nagyon sok háttérmunkára van szükség.Sok helyre kell elmenni ahol fejlődöm mindenféle szempontból, emberekkel (felnőttekkel) találkozom, beszélgetek, kapcsolatokat építek. Veled is egy ilyen témájú tréningen ismerkedtem meg.

A testvérem munkája és az én munkám összefonódása tulajdonképpen a könyvünk sok sok családi emlékkel fűszerezve. A gyerekekhez a szülőkön keresztül vezet az út, nekem ezért volt fontos, hogy felnőttekhez szóló könyvet írjunk. Az ő szemléletük formálja gyermekeik egyéniségét, ők döntik el milyen foglakozásra, milyen iskolába járjanak. Természetesen van gyerek fejezet is, nem maradhatott ki, de ez egy átfogó, az élet minden területét érintő téma, amit életmód kalauznak neveztünk el, mert szeretnénk irányt mutatni, egy természetes, kreatív, alkotó életvitelhez, ami szerintünk a mai világban nagyon fontos lehet. A BOOOK kiadó hitt bennünk, tetszett nekik az ötletünk és az ő gondozásukban jelent meg az Inspiráció természetesen - Találj rá a saját kreativitásodra című könyvünk.

img_8008.JPG

A könyvről:

"A szerzőpáros rendhagyó életmódkalauzát tartja kezében az olvasó. Kollár Borbála és Kollár Franciska nem csupán kreatív ötleteket osztanak meg benne, de fontos szemléletformáló gondolatokat is, legfőbb céljuk, hogy a saját példáikon keresztül másokat is arra ösztönözzenek, hogy merjenek rátalálni a kreativitásukra – ezáltal önmagukra is. A könyv egyszerre gyönyörködtet és inspirál, egyúttal kapaszkodókat kínál mindenki számára, aki szeretne önazonos, stílusos környezetet kialakítani maga körül. A vizuális kommunikáció legalapvetőbb fortélyait segítenek elsajátítani, érthetően, élvezetesen, könnyedén.
Ez a könyv nem lexikon, sokkal inkább használati tárgy, amelyet nap mint nap forgathat a tulajdonosa, ha egy kis ösztönzésre vágyik. Bámulatos, tiszta képeket, nyugodt tereket, lélegzetelállító hazai tájakat talál majd benne – a természet gyönyörű részleteit kint és bent. És rengeteg hasznos ötletet. Vegye kézbe és feledkezzen bele mindenki, aki szeretne rátalálni a saját stílusára, aki szeretné személyesebbé tenni a környezetét, és megélni az alkotás semmihez sem fogható örömét."

B. M.: 4. Úgy látom, hogy a nagyon tevékeny életmód mellett rengetegszer járod a természetet a családoddal és egyedül egyaránt. Ennek van más oka is, minthogy sétálni kell vinni a kutyáidat?

K. B.: A természetjárásom is a gyerekkoromra vezethető vissza, mert úgy nőttem fel, hogy szinte minden hétvégét az erdőben vagy a Balaton parton töltöttem. Így alakult ki bennem az az érzés, ami semmi máshoz sem fogható, mint amikor az ember a szabadban lehet. A férjem vadász ember, így a családunk életének szerves része, hogy a természet közelségében legyünk. A kutyáink sem véletlenül német vizslák, mert amellett hogy ők is vadásznak, nap mint nap együtt futunk az erdőben. Nekem ez az ami az igazi feltöltődést adja. Itt születnek meg a fejemben az új gondolatok, itt tudom elhagyni a rossz érzéseket. Minden futás más, minden nap új utakon megyünk, ez is egyfajta személyiségfejlődés számomra.Feszegetjük a határokat és ez előbbre visz, azt érzem az életem minden területén. Egy éve gyakorlatilag majdnem minden napomat az erdőben töltöm a kutyákkal.
A munkámban is szépen lassan ebbe az irányba haladok, szeretném átadni ezt a természet szeretetet másoknak is a művészeten keresztül. Saját alkotásaim már teljesen erre épülnek, ebből táplálkoznak.

06.jpg

B. M.: 5. Most egy nagy változás is történt az életedben. A műhelyed, ahol a gyerekfoglalkozásokat is tartottad elköltözött egy másik helyre. Hová mentetek? 

K. B.: A műhely élete egy kicsit felborult a nyáron a költözéssel, de hiszem, hogy minden változás jót hoz, csak tudatosan kell csinálni. A Fantazmagória gyermek könyvesboltba költöztünk, ahol minden a gyerekekről szól. Szerintem a könyv és az alkotás jó párosítás, dolgoztam már hasonló helyen több éven keresztül ( Két egér könyvesbolt ) és nagyon szerettem. Inspiráló közegben jobban megy az alkotás. Az új hely kicsit más, mert itt nem csak a Borarti Alkotóműhely van egy térben, hanem más foglalkozások is. Dráma, torna, yoga, stb. Egyenlőre a kreatív születésnapok töltik ki a hétvégéket, de lesznek workshopok is hamarosan. Itt kizárólag a gyerekekkel foglalkozom, de van egy csomó terv, ami megvalósításra vár. Egyenlőre többet nem árulhatok el róla, mindent a maga idejében!

 fe756483-681e-4151-9822-c1f86db6a549.jpg

B. M.: Köszönöm szépen a válaszokat!

További elérhetőségek:

Borarti honlap
Borarti Alkotótér Facebook
Borarti Facebook
Borarti For Kids Instagram

(A képek Kollár Borbála engedélyével kerültek itt felhasználásra.)

 ----

Itt találod a többi interjút: EGY PORTRÉKÉP, 5 KÉRDÉS (Kattints!)

----

A LÁTSZOL Facebook oldalán találsz még érdekes dolgokat.

Nézd meg:  Látszol Facebook (Kattints)

És az Instagramon is: Látszol (Kattints) Csak a több kép miatt.

Gondolkodj képekben!

Ez a Mc Donald's reklám nagyon életszagú

Nem szoktam ide az oldalra külsős dolgokat hozni jellemzően, de a nemrég megosztásra került rövidfilm, és ez a ma megosztott reklám nagyon megfogott.

Mind a kettőn érdemes elgondolkodni.

--------------------

A LÁTSZOL Facebook oldalán találsz még érdekes dolgokat.

Nézd meg:  Látszol Facebook

És az Instagramon is: Látszol Csak a több kép miatt.

Gondolkodj képekben!

süti beállítások módosítása