1. Feladó vagy másképp kibocsájtó, tervező, aki az üzenetet elindítja. Fontos résztvevő, nélküle nem lenne üzenet, nem lenne szükség a folyamat vizsgálására, tervezésére. Ez te vagy. A céged. Te akarsz valamit eljuttatni a piacra, a közönség felé. Az, hogy most ez egy termék, egy új termék, vagy te magad vagy, hogy létezel, itt most nem fontos. A lényeg, hogy valamiről hírt szeretnél adni, tudatni szeretnéd a létezését.
2. Címzett vagy más néven (terveid szerint) a vevő. Az ő fontosságát sem kell hangsúlyoznom, gondolom. Hiszen, az egész kommunikációnak a célja, egy vállalkozás esetében a potenciális vásárlók, ügyfelek elérése. Ha ilyen nincs, akkor vállalkozásról sem beszélünk.
3. Információ, amit tudatni szeretnél a közönségeddel vagy hívhatjuk tartalomnak is. Vizuális kommunikáció esetén képpel, tárggyal kifejezve.
4.Csatorna: az az eszköz, amely eljuttatja az üzenetet a fogadóhoz. A médium. Egy fotó a neten, egy hirdetés valamelyik újságban, printben, egy reklámhordozó ajándéktárgy, a fogadópult az irodában, a saleses ruházata, mikor tárgyalásra megy, stb.
5. Kód: az anyag- és eszközrendszer által meghatározott vizuális nyelvi rendszer, formavilág, stílus, stb. A jeleknek az összessége, amelyek segítségével az információt a feladó közleménnyé alakítja. Ez hihetetlenül fontos mozzanat. Jól kell kiválasztani az eszközhöz, a legmegfelelőbb jelrendszert (mit teszel rá, hogyan fogalmazol, hogyan építed fel). Mondok egy nagyon egyszerű példát. Ha szétnézel, láthatod te is, hogy az óriásplakátokat rengetegszer nem a legjobb módon használják. Csak egy hibát emelnék itt most ki. Sokszor előfordul, hogy az út mentén lévő óriásplakátokat teleírják szöveggel. Mindig ledöbbent, hogy vajon ki gondolja azt, hogy miközben (legalább) 110-zel hajtanak az emberek az autópályán, majd nekiállnak elolvasni az ő "kisregényét"? Egy óriásplakát nem erre való.
6. Kódolás, átalakítás: az információ üzenetté alakítása. Az információt, amit el szeretnél juttatni a célközönséghez, át kell kódolni annak az eszköznek a nyelvére, amit használsz. Itt is mondok egy példát, még az óriásplakátoknál maradva. Pár hónapja nyílt a soroksári Ikea. Ahogy közeledünk a lehajtóhoz, egy óriásplakát. A szokásos kék alap, rajta, a jobb oldalon hatalmas Ikea logó:sárga alapon, a kék név. (Figyeld, milyen érdekes! Az Ikea épülete viszont kék és azon a felirat a sárga.) A plakáton még egy hatalmas kanyarodó sárga nyíl, amibe beleírva kékkel, hogy 35m. Minden fontos info rajta van. A már működő Ikeához (megerősítő színek, logó), itt kell hamarosan lehajtani. Rövid, lényegre törő, könnyen beazonosítható, értelmezhető.
7. Üzenet: ez maga a megfogalmazott, a szükséges formát kapott, képpé, tárggyá alakított információ. Egy nagyon egyszerű minipélda erre: egy új termék a boltodban, most kezded forgalmazni, a neve ZX-1026 Portfőző Express. Fotó róla, "új" - figyelemfelkeltő elem.
8. Dekódolás: a befogadó tevékenysége, amely révén a címzett az üzenetből információhoz jut. Nos, igen. Ez egy kritikus pont. Vajon sikerült-e jól megfogalmazni az üzenetet? A célközönség (kor, nem, kultúra, stb. fügvénye) érti-e, amit mondasz? Az ő nyelvén szóltál, üzentél? Az általuk figyelt csatornán szóltál? Tudják értelmezni, amit küldtél?
-----------
9. "Zaj", ami nem a kommunikáció része, de nagy mértékben befolyásolja a hatékonyságát, és amivel napjainkban egyre inkább meg kell küzdeni. Hiszen, nem csak te akarsz üzenni, rajtad kívül sok millió ember, cég egy-egy csatornán keresztül. Így meg kell küzdeni nem csak a konkurenciával, hanem az egyéb - a céged szempontjából talán lényegtelen -, zavaró információáradattal is, amelyek elterelik a közönséged figyelmét. De ez már másik szakma.
(Zombori Béla: A vizuális nevelés új dimenziói című tanulmányát használtam alapul)
------------------------------
Gondolkodj képekben!
Kövess a Facebookon is: Látszol és az Instagramon is: Látszol
