gondolkodj képekben

L á t s z o l

L á t s z o l

Alma koncerten voltunk a hétvégén

2018. május 29. - BartiMagdolna

Egyszerűen ennyi. Aki nem jár élő koncertre soha, az nem  tudja, mit veszít. (És van felnőtt ember, aki még élő zenét nem hallott. Teljesen ledöbbentem, mikor ilyennel találkoztam Budapesten.) Ilyenkor, mikor egy igazán jó koncerten vagyok, érzem, hogy mennyire jó a zene. Mennyire jó zenélni, és előveszem a gitárt itthon is. Nem, nem tudok zenélni, viszont szeretek. (Ez a veszélyes párosítás.)

Na, de nem erről akartam írni, hanem a koncertről, erről a klipről, a meséről egy kicsit szakmai szemmel. Tudom, régi ez már, de a koncertélmény újra felhozta bennem És azért mert nem mostani mese és nem mostani dal, nem mondanám , hogy ma már nem hatásos. Még mindig él, hat! Nem ez lenne a lényeg? Olyat létrehozni, ami nem csak három napig tart? És jó is?

Melyik dalról is van szó?

Már rengetegszer meghallgattam. Miért jó ez a dal? Hiteles. A szövegben magyar szófordulatok (hozzánk szól - nem gondolkodom közben azon, hogy vajon az eredeti dalszöveg milyen lehetett),  de hozza az érzést, a történetet, a helyet. Gyerekekhez szól (stílus, előadásmód, szöveg). Elmondja a mese történetét egy dalban, a problémát, a küzdést, a lelki válságot, az erőgyűjtést és a végső dicsőséget, megoldást. És az előadók. Ehhez profinak kell lenni.

Van, aki azt gondolja, hogy ez csak gyerekdal. Könnyű ilyet csinálni. Egyszerű, nem kell cifrázni, díszítgetni. Nem kellenek művészi magasságok. Na! Ez nem igaz. Nem könnyű.

Hogy van az a mondás? A kevesebb több?

--------

Gondolj egy nagy szerelmes regényre! 900 oldal szenvedés, rózsaszín-vörös dagály, görcsölés, izzadtság, tűz. De ezt lehet másképp is. Például, ahogy Fodor Ákos írta:

Szerelem
ahogy a szél meglebbenti a függönyt
nem a függöny, nem a szél. A lebbenés.

Aki volt már igazán szerelmes, az érti ezt.

-------

Néhány szóban, néhány ritmusban leírni és hozni a lényeget, hitelesen.

És még valami...

Voltál már gyerekek között egy picit hosszabb ideig, úgy igazán? Úgy, hogy rájuk figyeltél, hogy beszélgettél velük, törődtél velük? Ha nem, egyszer tedd meg! A gyerekek még nem játszmáznak úgy mint a felnőttek. Rögtön leveszik, ha valaki hamis, ha mást mutat mint amit gondol. ...és szóvá is teszik. Visszakapod azonnal! Simán. Nem fognak azon görcsölni, hogy illik vagy nem illik, te mit szólsz hozzá, jó vagy nem jó.

Szóval, ha valamit el tudsz így is mondani. Az már valami.

És, hogy a werkfilm se maradjon szó nélkül. A vágást érdemes figyelni, ahogy a szöveg, az együttes és a mesefilm képei váltakoznak és felelnek egymásra. Észreveszed a zongorabillentyű és a zebracsík, a drótkerítés és a brácsa húrjainak párhuzamát? (Ilyenek adják a szakma zamatát. Rajongok az ilyen apró dolgokért.)

A bejegyzés trackback címe:

https://latszol.blog.hu/api/trackback/id/tr4214010100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása