--------------------
A LÁTSZOL Facebook oldalán találsz még érdekes dolgokat.
Nézd meg: Látszol Facebook
És az Instagramon is: Látszol Csak a több kép miatt.
Gondolkodj képekben!
--------------------
A LÁTSZOL Facebook oldalán találsz még érdekes dolgokat.
Nézd meg: Látszol Facebook
És az Instagramon is: Látszol Csak a több kép miatt.
Gondolkodj képekben!
Kollár Borbálára először egy kiállítás látogatása közben figyeltem fel. Ha jól emlékszem, a Ludvig Múzeumban láttam futólag, a LUDWIG GOES POP + THE EAST SIDE STORY (2015. október 9. – 2016. január 3.) című kiállításán, a nyitás utáni napokban. Körülbelül egy héttel később találkoztunk újra egy művészettel kapcsolatos előadássorozaton, aminek ő is hallgató résztvevője volt. Arra is ekkor jöttem, rá, hogy ő az akinek már egy ideje figyeltem a honlapját, az oldalát, a munkáját, mert érdekelt, mert úgy éreztem, hogy végre valaki, aki nem csak beszél, hanem tesz is önazonos módon.
A mai "Egy portrékép, 5 kérdés" válaszadója:
Kollár Borbála (A portrét Barbay Csaba/ Flashback készítette)
Barti Magdolna: 1. Szabad alkotás, önálló gondolkodás ezzel a kifejezéssel indít a honlapod. Miért ez az fő üzenet, mit jelent ez?
Kollár Borbála: Tulajdonképpen minden a gyerekkoromból ered. Szerencsés vagyok, mert anyukám úgy nevelt, hogy mindig adott, teret, időt és lehetőséget, hogy szabadon alkothassak. Aztán bekerültem az iskolába és hidegzuhanyként ért, hogy folyton korlátok közé zártak, megmondták mit és hogyan kell csinálni. Szenvedtem, utáltam, nem éreztem jól magam egészen a Dekoratőr Iskoláig, ahol újra szabadon alkothattam. Aztán megszülettek a gyerekeim és ezek az élmények, érzések előbújtak belőlem és elhatároztam, hogy nekik is megadom azt a szabad alkotói légkört, amit én is annyira szeretek. Az otthonunk egy alkotóműhellyé változott, minden nap készítettünk valamit, festettünk, vágtunk, ragasztottunk szinte egész nap. Nem akartam ebből a számomra komfortos légkörből kimozdulni, ezért inkább több gyereket hívtam magunkhoz, mert alkotni jó, de együtt alkotni csoda! Szoktam mondani.
Ebből a kezdeményezésből 10 éve blog lett, majd megvalósulhatott a nagy álmom, az alkotóműhely.
A BORARTI ALKOTÓ TÉR koncepcióját az örömteli alkotás és a gyermekkori önkifejezés fontosságának tükrében álmodtuk meg. Egyik célunk, egy olyan alkotó tér megalkotása, ahol a gyerekek és felnőttek a bennük természetesen meglévő kreativitásukat élhetik ki. Ehhez az önkifejezéshez megfelelő és inspiráló teret és jó minőségű eszközök palettáját nyújtjuk.
Ennek a térnek sokféle célja és funkciója van.
Itt a művészet eszközeivel saját hétköznapi élet helyzeteikkel, a bennük rejlő örömöket és feszültségeket is „papírra tudják vetni”.
Itt gyerekek és szüleik is együtt, lehetőséget kapnak átélni a szabad alkotás élményét, ahol a résztvevők örök életre szóló élményeket szereznek és ezt a további életükben is hasznosítani tudják.
Módszerünk a szabad alkotást, mint munkafolyamatot is tanítja a gyerekeknek, hogy használhassák a bennük leképeződő világot, tervezzenek, próbálkozzanak és kifejezhessenek.
Az alkotó tér maga, mint inspiráló közeg szerepel az alkotás folyamatában. Lehetőség szerint nincsenek megadott minták, sablonok, mert úgy gondoljuk, ez a fajta szemlélet sokkal több ötletet, gondolatot és kritikát hoz ki a gyerekek fejéből. Workshopjainkon szabadon alkothatnak, tervezhetnek és kísérletezhetnek. Ehhez rendelkezhetnek elegendő idővel és térrel, amit az alkotóház formája enged. Ezek a képességek és készségek, amiket ezáltal fejlesztenek, lehetőséget ad egy sokkal bonyolultabb és rendszerszerű gondolkodásra, ami később az élet más területein is hasznos lesz nekik, és amire a ma ismert legújabb gondolkodási és munkamódszertani tendenciák mutatnak. Probléma megoldó készségük, kreativitásuk, kritikai gondolkodásuk, nyitottságuk, céltudatosságuk fejlődik az alkotói folyamatokban szinte tudattalanul. Természetesen további célunk az is, hogy ezeket a tudatosság szintjére is emeljük.
A szabad alkotást a közösségi alkotói tér inspirálja.
B. M.: 2. Imádom azt a kis figurát a "borarti for kids" felirat fölött. Szerintem ez volt az, amibe rögtön beleszerettem. Mesélnél róla kicsit, hogyan is került a honlapodra?
K. B.: Ez a kis figura jelképezi számomra a Borarti születését. Ezt a lányom rajzolta 3 évesen a konyhaszekrény táblafestékkel lefestett ajtajára krétával, majd egy grafikus barátom ( Kresák András) logová varázsolta nekem. Azóta ezt használom, és gyakorlatilag az identitásom részévé vált. Mindent kifejez számomra, amiben hiszek. A gyermeki gondolkodás csodáját, ami mind a mai napig inspirál a munkámban.
B. M.: 3. Ahogy látom, folyamatosan részt veszel szakmai rendezvényeken is. Mind nézőként és mind szereplőként. Mostanában a például a Design Days 2018 keretein belül dedikáltátok Kollár Franciskával (testvéreddel) közös könyveteket, ami "Inspiráció természetesen" címmel jelent meg. De mi is ez pontosan, mert ez nem gyerekeknek szól, hanem felnőtteknek. Hogy jött a gyerekfoglalkozások, a kreatív alkotás mellé egy ilyen ötlet?
K. B.: Ahhoz, hogy gyerekekkel tudjak foglalkozni nagyon sok háttérmunkára van szükség.Sok helyre kell elmenni ahol fejlődöm mindenféle szempontból, emberekkel (felnőttekkel) találkozom, beszélgetek, kapcsolatokat építek. Veled is egy ilyen témájú tréningen ismerkedtem meg.
A testvérem munkája és az én munkám összefonódása tulajdonképpen a könyvünk sok sok családi emlékkel fűszerezve. A gyerekekhez a szülőkön keresztül vezet az út, nekem ezért volt fontos, hogy felnőttekhez szóló könyvet írjunk. Az ő szemléletük formálja gyermekeik egyéniségét, ők döntik el milyen foglakozásra, milyen iskolába járjanak. Természetesen van gyerek fejezet is, nem maradhatott ki, de ez egy átfogó, az élet minden területét érintő téma, amit életmód kalauznak neveztünk el, mert szeretnénk irányt mutatni, egy természetes, kreatív, alkotó életvitelhez, ami szerintünk a mai világban nagyon fontos lehet. A BOOOK kiadó hitt bennünk, tetszett nekik az ötletünk és az ő gondozásukban jelent meg az Inspiráció természetesen - Találj rá a saját kreativitásodra című könyvünk.
A könyvről:
"A szerzőpáros rendhagyó életmódkalauzát tartja kezében az olvasó. Kollár Borbála és Kollár Franciska nem csupán kreatív ötleteket osztanak meg benne, de fontos szemléletformáló gondolatokat is, legfőbb céljuk, hogy a saját példáikon keresztül másokat is arra ösztönözzenek, hogy merjenek rátalálni a kreativitásukra – ezáltal önmagukra is. A könyv egyszerre gyönyörködtet és inspirál, egyúttal kapaszkodókat kínál mindenki számára, aki szeretne önazonos, stílusos környezetet kialakítani maga körül. A vizuális kommunikáció legalapvetőbb fortélyait segítenek elsajátítani, érthetően, élvezetesen, könnyedén.
Ez a könyv nem lexikon, sokkal inkább használati tárgy, amelyet nap mint nap forgathat a tulajdonosa, ha egy kis ösztönzésre vágyik. Bámulatos, tiszta képeket, nyugodt tereket, lélegzetelállító hazai tájakat talál majd benne – a természet gyönyörű részleteit kint és bent. És rengeteg hasznos ötletet. Vegye kézbe és feledkezzen bele mindenki, aki szeretne rátalálni a saját stílusára, aki szeretné személyesebbé tenni a környezetét, és megélni az alkotás semmihez sem fogható örömét."
B. M.: 4. Úgy látom, hogy a nagyon tevékeny életmód mellett rengetegszer járod a természetet a családoddal és egyedül egyaránt. Ennek van más oka is, minthogy sétálni kell vinni a kutyáidat?
K. B.: A természetjárásom is a gyerekkoromra vezethető vissza, mert úgy nőttem fel, hogy szinte minden hétvégét az erdőben vagy a Balaton parton töltöttem. Így alakult ki bennem az az érzés, ami semmi máshoz sem fogható, mint amikor az ember a szabadban lehet. A férjem vadász ember, így a családunk életének szerves része, hogy a természet közelségében legyünk. A kutyáink sem véletlenül német vizslák, mert amellett hogy ők is vadásznak, nap mint nap együtt futunk az erdőben. Nekem ez az ami az igazi feltöltődést adja. Itt születnek meg a fejemben az új gondolatok, itt tudom elhagyni a rossz érzéseket. Minden futás más, minden nap új utakon megyünk, ez is egyfajta személyiségfejlődés számomra.Feszegetjük a határokat és ez előbbre visz, azt érzem az életem minden területén. Egy éve gyakorlatilag majdnem minden napomat az erdőben töltöm a kutyákkal.
A munkámban is szépen lassan ebbe az irányba haladok, szeretném átadni ezt a természet szeretetet másoknak is a művészeten keresztül. Saját alkotásaim már teljesen erre épülnek, ebből táplálkoznak.
B. M.: 5. Most egy nagy változás is történt az életedben. A műhelyed, ahol a gyerekfoglalkozásokat is tartottad elköltözött egy másik helyre. Hová mentetek?
K. B.: A műhely élete egy kicsit felborult a nyáron a költözéssel, de hiszem, hogy minden változás jót hoz, csak tudatosan kell csinálni. A Fantazmagória gyermek könyvesboltba költöztünk, ahol minden a gyerekekről szól. Szerintem a könyv és az alkotás jó párosítás, dolgoztam már hasonló helyen több éven keresztül ( Két egér könyvesbolt ) és nagyon szerettem. Inspiráló közegben jobban megy az alkotás. Az új hely kicsit más, mert itt nem csak a Borarti Alkotóműhely van egy térben, hanem más foglalkozások is. Dráma, torna, yoga, stb. Egyenlőre a kreatív születésnapok töltik ki a hétvégéket, de lesznek workshopok is hamarosan. Itt kizárólag a gyerekekkel foglalkozom, de van egy csomó terv, ami megvalósításra vár. Egyenlőre többet nem árulhatok el róla, mindent a maga idejében!
B. M.: Köszönöm szépen a válaszokat!
További elérhetőségek:
Borarti honlap
Borarti Alkotótér Facebook
Borarti Facebook
Borarti For Kids Instagram
(A képek Kollár Borbála engedélyével kerültek itt felhasználásra.)
----
Itt találod a többi interjút: EGY PORTRÉKÉP, 5 KÉRDÉS (Kattints!)
----
A LÁTSZOL Facebook oldalán találsz még érdekes dolgokat.
Nézd meg: Látszol Facebook (Kattints)
És az Instagramon is: Látszol (Kattints) Csak a több kép miatt.
Gondolkodj képekben!
Nem szoktam ide az oldalra külsős dolgokat hozni jellemzően, de a nemrég megosztásra került rövidfilm, és ez a ma megosztott reklám nagyon megfogott.
Mind a kettőn érdemes elgondolkodni.
--------------------
A LÁTSZOL Facebook oldalán találsz még érdekes dolgokat.
Nézd meg: Látszol Facebook
És az Instagramon is: Látszol Csak a több kép miatt.
Gondolkodj képekben!
Az "Egy csipet tortára" nem is tudom már, hány éve figyeltem fel. Egy jól készült termékfotó vezetett el hozzájuk. Azonnal megragadta a tekintetemet, és felkeltette az érdeklődésemet. Ráadásul, a torták díszítése és formavilágának egyszerűsége - amiben jót készíteni sokszor nehezebb mint egy túlzsúfolt, túldíszített bármi más esetében, mert a hiba azonnal kiütközik - teljesen magával ragadott.
Horváth Alexandrát, az "Egy csipet torta" megálmodóját kérdeztem az "Egy portrékép, 5 kérdés" következő részében:
Horváth Alexandra (A fotót Török-Bognár Renáta készítette.)
Barti Magdolna: 1. Hogyan kezdtétek? Rögtön ezzel a mai minimál, letisztult formavilággal indultatok?
Horváth Alexandra: Természetesen a kezdetekben próbálgattam a technikákat, a különböző stílusokat, mindig a megrendelő elképzelését szerettem volna tökéletesen megvalósítani, akár egy Pinterest fotó alapján. De aztán hamar rájöttem, hogy melyik vonal az, ami a szívemhez közel áll, amivel azonosulni tudok, amiben megmutathatom magam és amit valóban nagy örömmel csinálok. Nem kell minden stílusban jól teljesíteni, hisz úgyis azok az emberek találnak meg, akiknek tetszik, amit csinálok. Néha persze előfordul, hogy tőlem teljesen idegen ötlettel keresnek meg, de az évek során megtanultam nemet mondani, ilyenkor szívesen ajánlok olyan kollégát, akinek a profiljába belepasszol az adott elképzelés. Törekszem a minimalizmusra, az eleganciára és a tökéletességre.
B. M.: 2. Minden egyes torta egyedi készítésű, egyedi tervezésű. Miként alakul ki, hogyan néz ki egy ilyen tortának a készítési folyamata? /A torták szólnak valamiről, kifejeznek valamit? Fontos, hogy milyen színt, milyen díszítést kapnak?
H. A.: Általában az esküvői tortákra igaz leginkább, hogy “mondanivalójuk van” és persze a “vásznam” ott a legnagyobb arra, hogy ki tudjam fejezni az üzenetet. A kiindulási pont mindig az, hogy passzoljon a torta az esküvő szisztémájához. A személyes konzultáción az én feladatom az, hogy felismerjem, mi az amire a pár nagy hangsúlyt fektet és fontosnak érez az esküvővel kapcsolatban. Az idei szezonban az egyik legkedvesebb emlékem, amikor az egyik pár teljesen rám bízta a torták díszítését, én pedig valami különlegessel szerettem volna ezt meghálálni, ezért az esküvő egyik, több ponton visszatérő elemét, a meghívójuk grafikáját festettem fel a tortáikra. Nagyon izgultam, hogy mit szólnak majd, de eszméletlenül örültek és imádták az ötletem, amit azóta is sokszor megköszöntek. Egy másik emlékezetes torta pedig az egyik barátnőmnek készült. Ismerősöknek mindig sokkal nagyobb stresszel jár a tortakészítés, mert még az átlagosnál is nagyobb bennem a megfelelési kényszer. Ez a barátnőm nem szeretett volna semmilyen díszítőelemet, annyit kötött ki, hogy zöld, szürke és fehér lehet a torta és szeretné, ha meglepetés lenne. Hatalmas boldogság volt, amikor meglátta a tortát és sírva megölelt.
B. M.: 3. Van-e olyan pont, ami a legnehezebb egy ilyen tervezési projektnél?
H. A.: Nem tudnék kiemelni konkrét nehézséget, a tapasztalat és a rutin nagyban segítenek.
A fotót a Pinewood Weddings készítette
B. M.: 4. Tudnál mesélni valami vicces történetet, ami munka közben esett meg veletek, amit még mindig emlegettek, hogy: Emlékszel, amikor... ?
H. A.: Ezek a történetek az idő előrehaladtával válnak viccessé, amikor megtörténnek, akkor általában bosszúsággal járnak. Tavaly történt, hogy véletlenül úgy vettem fel két esküvőt egy napra, hogy az egyiket Tokajba kellett kiszállítani, a másikat Badacsonytomajba. Nemrég pedig az áramszolgáltatótól kaptunk egy értesítőt, hogy rendszer karbantartás miatt egy pénteki napon egész nap szünetel a szolgáltatás. Öt esküvőnk volt azon a hétvégén és azon felül, hogy áram nélkül konkrétan semmit nem tudunk csinálni, a hűtőkre is nagy szükség volt, hogy ne menjen minden tönkre a 40 fokban. Aggregátort kellett bérelnünk, ami persze további bonyodalmakkal járt…Az ilyen történeteken nevetünk utólag.
B. M.: 5. Az esküvői torták készítése szezonális projektnek tűnik. Talán ilyen tekintetben a tavasz és a nyár zsúfoltabb, mint az év második fele. Úgy tudom, hogy nemrég fejeztetek be egy nagy projektet és most egy kis pihenés után tértek vissza. Készültök valamire most? Valami újdonságra esetleg, amiről a közönség is megtudhat már pár dolgot?
H. A.: Valóban szezonális, de egyre több esküvőnk van már év elején és év végén is. Tulajdonképp minden hónapban van már esküvőnk, azonban az év hátralevő részére tudatosan nem vállaltunk már annyit, mert más izgalmas projektek vannak terítéken és muszáj visszatöltődnünk is egy kicsit. A legaktuálisabb jelenleg az október 27-én tartandó “Egy csipet PIAC” névre keresztelt rendezvényünk, ahol a műhelyünk előtti kis téren fogunk piaci hangulatban árulni sütiket. Régóta szerettünk volna egy eseményt, ahol végre kötetlenebbül tudunk majd beszélgetni a vásárlóinkkal, meleg tea és finom sütemények társaságában. Közben lázasan készülünk már a karácsonyi sütikollekcióval, de ami a legnagyobb dobás jelenleg az életemben, az a november végén megjelenő könyvem, amin január óta dolgozunk és amiben szívem-lelkem benne van.
B. M.: Köszönöm szépen a válaszokat! További sok sikert kívánok nektek!
A fotót a Just Stay Natural készítette
Egy csipet torta Facebook oldal
A fotók Horváth Alexandra engedélyével lettek itt felhasználva.
----
Itt találod a többi interjút: EGY PORTRÉKÉP, 5 KÉRDÉS (Kattints!)
----
A LÁTSZOL Facebook oldalán találsz még érdekes dolgokat.
Nézd meg: Látszol Facebook (Kattints)
És az Instagramon is: Látszol (Kattints) Csak a több kép miatt.
Gondolkodj képekben!