Amikor eljön az ideje, hogy Te és a körülmények is készen állnak az indulásra és már csak egy ugrás és ...
Nos, ilyen nincs, hogy minden tökéletesen készen álljon. Valahol mindig van egy "de".
Mikor elkezdtem írni ezt a blogot, valamikor 2018 március elején egész más elképzelésem volt az alakulásáról. Azóta sok minden történt. Ezalatt a fél év alatt a bloggal kapcsolatban voltak pozitív visszajelzések, amikért nagyon hálás vagyok. De voltak negatív vélemények is. Volt olyan ember, aki minden személyes találkozásnál csak destruktív véleményt tudott formálni, de azt mindig megtette. Ezeknél mindig azt gondoltam, hogy ... vagy fogalmazhatnék úgy is, hogy toll a fülébe. De meg lett ezeknek is a pozitív vonzata.
Most már valamivel több, mint hat hónap után, látom, hogy mennyit tanultam (szinte roham tempóban) és még mennyit kell, és remélem, aki olvassa a blogot, az is talált magának érdekes dolgot. Bízom, benne, hogy ez ezután sem fog változni. Rengeteg tervem van még, amit egyelőre titokban tartanék. Lassan úgyis kiderül.
Igazándiból sok mindent írhatnék még ebbe a posztba, és sorra jutnak eszembe a mondatok, de a legfontosabb mégis csak ez az egy a sok közül:
Köszönöm, hogy itt vagy, olvasol és követed a tartalmaimat! Nagyon szépen köszönöm!
--------------------
A LÁTSZOL Facebook oldalán találsz még érdekes dolgokat. Másoktól hozott példákat.
Nézd meg: Látszol Facebook
És az Instagramon is: Látszol Csak a több kép miatt.
Gondolkodj képekben!
Messe. Két vásáron dolgoztam dekoros-grafikusként szeptember elején. Az egyik Frankfurtban egy autómechanikai, a másik Münchenben az Iba volt. Ez utóbbin tésztagyártó, -készítő (kenyér, pizza, perec, stb.) gépek, gyártósorok és díszítők, kiegészítők (csokireszelék, kávé, tea, tortadíszítő ez meg az és hasonlók) voltak kiállítva.
Csináltam néhány képet (most így utólag visszanézve tényleg csak néhányat), azt is többnyire az müncheni kiállításon, mert ott kevésbé volt hajtás.
Szóval, a néhány fotó mellé, néhány gondolat is.
A poszt első képét a Messe épületének tetején, a parkolóból készítettem. Frankfurt. Üveg, beton, tornyok minden mennyiségben, némi zölddel. Az üveg és beton számtalan kombinációja és variációja. Elég látványos volt a tetőről nézve, de kb. ennyire futotta a városnézésből.
A következő kép, nem a szelfi kedvéért (pedig de), hanem a háttér miatt. A látogató nem is gondolná, hogy a nyitás előtt néhány órával, még létrák, raklapok, flakonok, rongyok, szerszámok, hulladékanyagok minden mennyiségben a legkülönbözőbb helyeken. Itt még a megrendelőt vártuk, aki kézipoggyászként a repülőgépen hozta magával a stand habbetűit. Ő csak a habbetűt.
A következő kép, már München. Az egyik cég tábláján ez a fiatal hölgynek látszó valaki, akit a kép alapján kb. 130 cm magasnak tudok elképzelni, a karjai viszont simán leérnek a sípcsontjáig.
A következő képen látható nő volt látható mindenütt ezen a kék standon, aki az egy tenyerével simán betakarja az egész arcát, és a zsemlével töri a fogai közé a lyukat valószínűleg, mert nem férhet el a többi része a szája és a fogai előtt.
Az alábbi kép pedig már München. A kamion oldalán lévő print grafikusa is dolgozott, nem csak a fotós. A táj és a kamion sosem találkoztak valójában.
Hogy csak pár példát hozzak. Az a két barna folt a kerítés előtt egy tehén klónozva. A kerítés és a fák is ismétlik önmagukat. A kamion orránál lévő ágak, meg zöld kupacok is kísértetiesen hasonlítanak. És persze, izgalmas a vezetőfülke üvege, az árnyékok. És...
Ezek olyan érdekes részletek voltak számomra, mivel sokat foglalkozom (szinte állandóan) képekkel, látvánnyal.
De, hogy ne csak negatív példát hozzak. Volt egy stand, ez rögtön megtetszett. Látványos volt, különbözött, összhangban volt. Csak az a térbe elhelyezett (desszertcsomagoláshoz is el tudnám képzelni ezt a formát), a fotelt körülvevő váz a printekkel nagyon hatásos volt. Tetszett.
Most gyorsan rákerestem a honlapjukra is. Hát... nagyon érdemes megnézni azt is: Callebaut (KATT)
Ez volt a másik, ami rögtön megragadta a figyelmemet. A céget már nem jegyeztem meg, pedig megnéztem kik ők. Ez a "pixeles" dekoráció már messziről hívogatott.
Műanyag poharakból. Ha jól emlékszem, valami ilyesmivel foglalkozott a cég.
A vásárokon nem fotóztam többet. Időm sem volt rá, meg érthető okokból nem is vették jó néven a fotózást.
Végül kicsit visszaugorva még a franfurti plázába. Ott láttam ezt az étterem díszletet. Mellette az a "fa" is hozzátartozik és a "váz" feelinget hozza a mobilos app-jukat hirdető reklámtáblájuk is.
--------------------
A LÁTSZOL Facebook oldalán találsz még érdekes dolgokat.
Nézd meg: Látszol Facebook
És az Instagramon is: Látszol Csak a több kép miatt.
Gondolkodj képekben!
Pakolás közben jött velem szembe ez a doboz. Csavarok, szegek meg hasonlók voltak benne. (A desszert szerencsére már nem.)
Teljesen elolvadtam a gyönyörűségtől. 13,5 x 15 x 3 cm-es doboz keménypapírból. Kasírozott, ragasztott borítással. Grafikával! És nem a virág, masni kombináció, hanem "klasszikus" párok: "ROMEO - JULIA", "ANTONIUS - CLEOPATRA", "AMOR - PSYCHE", "MANRICO - LEONORA", "OTELLO - DESDEMONA", "ORPHEUS - EURYDIKE", "TRISTAN - IZOLDA", "AUCASSIN - NICOLETTE".
És a "klasszikus" szalag motívumba írt díszes középkort idéző L'AMOUR felirat.
Az egyik legfontosabb rész pedig a szavatossági idő lejárta:
Azért, az ékezetek már akkoriban is okoztak meglepetéseket:
Kiegészítés: a Facebookon kaptam a tippet "Kara Orsi" nevű olvasótól, hogy a grafika stílusából kiindulva a tervezője, talán Lukáts Kató Lehetett, akiről itt egy összefoglaló a wikipédián: Lukáts Kató, és további munkák, amik között tényleg vannak hasonló darabok, az Iparművészeti Múzeum honlapján: Lukáts Kató (1900-1990). És végül egy archív cikk az Artmagazin oldalán: Mesebolt.
--------------------
A LÁTSZOL Facebook oldalán találsz még érdekes dolgokat.
Nézd meg: Látszol Facebook
És az Instagramon is: Látszol Csak a több kép miatt.
Gondolkodj képekben!